A független kisüzemi sörfőzdei státusznak a tagállamok által a sörökre alkalmazható kedvezményes jövedékiadó mértékét illetően van jelentősége. A független kisüzemi sörfőzdei státusz három feltétel egyidejű fennállása esetén minden tagállamban egyformán alkalmazandó, de a sörökre vonatkozó kedvezményes jövedékiadó mérték alkalmazhatósága nem feltétlenül jár együtt a státusznak való megfeleléssel.
A Tanács 92/83/EGK irányelve szabályozza az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolását, mely irányelv kimondja, hogy a tagállamok a független kisüzemi sörfőzdék által főzött sörre az érintett sörfőzdék éves termelése alapján kedvezményes adómértékeket alkalmazhatnak, a következő korlátokon belül: egyrészt a kedvezményes adómértékeket nem lehet az évi 200 000 hektoliter sörnél többet előállító vállalkozások esetében alkalmazni (éves termelési küszöbérték), valamint a kedvezményes adómértékeket – amelyek ugyan alacsonyabbak lehetnek a minimum adómértéknél – nem lehet a normál nemzeti jövedékiadó-mértéknél 50 %-kal alacsonyabban meghatározni.
Látható tehát, hogy a tagállamok számára a kedvezményes adómérték alkalmazása egy lehetőség csupán, nem kötelező az alkalmazásuk.
Az Európai Unióban vegyes a kép, van tagállam, mely nem alkalmaz kedvezményes adómértéket, vannak tagállamok melyek alkalmaznak a 200.000 hektoliteres mennyiségi korláton belül kedvezményes adómértéket (Pl. Magyarország), és jellemzően a legtöbb tagállamban sávosan több kedvezményes adómérték került bevezetésre, melyet nem tilt az irányelvi rendelkezés.
Ez a lehetőség lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy támogassák a független kistermelők versenyképességét anélkül, hogy torzítanák a versenyt az alkoholtartalmú italok belső piacán.
A kedvezményes adómértékek tekintetében „független kisüzemi sörfőzde”: az a sörfőzde, amely jogi és gazdasági szempontból független minden más sörfőzdétől, amely minden más sörfőzde telephelyétől fizikailag elkülönült telephelyet használ és amely nem licencia alapján működik.
Ezek a feltételek halmozottan érvényesek, és együttesen kell őket értékelni.
Amennyiben azonban két vagy több kisüzemi sörfőzde együttműködik, és az összesített éves termelésük nem haladja meg a 200 000 hektolitert, akkor azok a sörfőzdék egy külön, független, kisüzemi sörfőzdeként kezelhetők, itt a hármas feltétel már kiegészül a mennyiségi korláttal is (éves termelési küszöbérték).
Az Európai Bíróság a C-83/08. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Thüringer Finanzgericht (Németország) a Bírósághoz 2008. február 25-én érkezett, 2007. november 28-i határozatával terjesztett elő az előtte a Glückauf Brauerei GmbH és a Hauptzollamt Erfurt között folyamatban lévő eljárásban kimondta, a fenti összefüggésben a 92/83 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének értelmében vett, „minden más sörfőzdétől jogi és gazdasági szempontból független” sörfőzde fogalma maga után vonja annak vizsgálatát, hogy az érintett sörfőzdék között fennáll-e olyan jogi függőségi kapcsolat – többek között azok ügyvezetése vagy a társasági részesedésekkel vagy szavazati jogokkal való rendelkezés szintjén –, illetve olyan gazdasági függőségi kapcsolat, amely hatással van az említett sörfőzdék azon képességére, hogy önálló kereskedelmi döntéseket hozzanak.
A tagállamok biztosítják, hogy bármely általuk esetlegesen bevezetett kedvezményes adómértéket egyformán alkalmazzanak a más tagállamokban elhelyezkedő független kisüzemi sörfőzdékből a területükre beszállított sörre is.
Különösen azt biztosítják, hogy egy más tagállamból származó szállítmányra soha ne vessenek ki magasabb adót, mint annak pontos hazai megfelelőjére.
A tagállamok kérésre éves tanúsítványt adnak ki a területükön letelepedett független kisüzemi termelők részére, melyben igazolják a kérelmező teljes éves termelését, másrészt azt, hogy a kérelmező megfele-e a független kisüzemi termelői státuszt meghatározó kritériumoknak.
A 2008/118/EK irányelv IV. vagy V. fejezete szerinti, a termékek szállításához szükséges adminisztratív okmányban hivatkozni kell az e bekezdésben említett tanúsítványra.
A tagállamok lehetővé tehetik a területükön letelepedett gazdálkodók számára, hogy meghatározott feltételek mellett – amelyeket ők maguk állapítanak meg e rendelkezések helyes és egyértelmű alkalmazásának és mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzésének biztosítása érdekében – saját maguk tanúsítsák a kritériumoknak való megfelelésüket, továbbá az említett előállított teljes éves mennyiség megállapítását.
Ezzel a lehetőséggel Magyarország nem élt, a belföldön letelepedett gazdálkodó kizárólag kérelemre kapják meg a tanúsítványt. A tagállamok elismerik a termelők részére más tagállamok által kiadott tanúsítványokat.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja a következőket:
a) az (1) bekezdésben említett tanúsítványok űrlapja;
b) a termékek szállításához szükséges, a 2008/118/EK irányelv IV. vagy V. fejezete szerinti adminisztratív okmányban szereplő, az említett tanúsítványra való hivatkozás formátuma; és
c) a termékek szállításához szükséges, a 2008/118/EK irányelv IV. vagy V. fejezete szerinti adminisztratív okmány elkészítésére vonatkozó előírások öntanúsítás esetén.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.